Még mindig attól félünk, hogy elveszik a pénzünk!

"Az OTP 2021-es reprezentatív felmérése alapján az emberek csaknem 40%-a bizalmatlan a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben. Ez sajnos komoly visszatartó erőt jelent az öngondoskodás megkezdését illetően" – írja a bankmonitor.hu.

Természetesen nekem, pénzügyi szaktanácsadóként, alap, hogy erre is készüljek az ügyfeleimmel. Arra a kérdésre, hogy lesz-e nyugdíja, 90%-ban egy határozott NEM a válasz, a maradék 10-ben az, hogy valamennyi talán, mondjuk kevés az éhenhaláshoz, nem érem meg, vagy csak egy kényszerdett nevetés.

Na de akkor, miért @unk rá? Azt vettem észre, hogy teljesen mindegy melyik politikai oldal, egy valamiben egyetértés van, a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan ebben a formában, és az öngondoskodás az egyetlen egy biztos dolog, amire az egyén számíthat.

Nézzük ezeket az örök félelmeket!

Majd ezt is elveszik, mint a magánnyugdíjat!

Na akkor tegyünk kérem rendet, mert keverjük a szezont a fazonnal. A nyugdíjbiztosítás és a magánnyugdíjpénztár közötti fő különbség a jogi hátterükben rejlik. A magánnyugdíjpénztárak vagyonát kötelező állami befizetések alkotják, melyeket a tagok nyugdíjjárulékaiból szánnak rá. Ennek következtében lehetséges volt a felhalmozott vagyon visszaforgatása az állami nyugdíjkasszába, kivéve a reálhozamokat, melyeket a megtakarítók felvehettek. Az Európai Bíróság is megerősítette, hogy ez az átalakítás nem sértette a pénztártagok magántulajdonhoz fűződő jogait.

Ellenben a mai nyugdíjmegtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás és nyugdíj-előtakarékossági számla) esetében a befektetők a saját adózott jövedelmükből tesznek félre egy saját, privát számlára. Ez azt jelenti, hogy a számlákon tárolt vagyon minden esetben magántulajdonnak minősül. Ennek következtében az ilyen jellegű megtakarítások államosítása teljességgel kizárt, hasonlóan a bankszámlákhoz. Ugyanakkor bizonyos körülmények között az állam jogosult lehet részlegesen "megvámolni" a megtakarításainkat, de ez más okokból ered: például idő előtti pénzfelvétel esetén a befektetőknek adót (kamatadó, szociális hozzájárulás, SZJA) kell fizetniük.

Meg se fogom érni!

Sajnálom, meg fogod. A magyar halandósági ráta alapján kis nemzetünk 74,5 évre van predesztinálva a KHS adatai alapján. Persze benne van a pakliban, hogy te pont nem, de hidd el, igen kicsi az esélye. Szóval kb. 10 évet biztosítani kellene magadnak. 
(És ebben benne van a 2020-2021-es COVID járvány is, ami azért eléggé odacsapott a rátának)

Túl fiatal vagyok még erre gondolni, azt sem tudom mi lesz holnap!

Persze, én sem szoktam erőltetni, hogy valaki 40 év alatt betonozza be a pénzét egy nyugdíjbiztosításba, mégpedig azért, mert ez az a megtakarítás, ami egyáltalán nem likvid, ha hozzá kell nyúlni, nagyon sok "büntit" kell fizetni. Persze, minél korábban kezdjük, annál nagyobb és szemmel láthatóbb az összeg, ami lehet, hogy ma még nagyon távolinak tűnik, de holnap már hipp-hopp, az ember 50 éves és döbbenten néz körbe, hogy miaszösz??? Jelen esetben nekem, ha a nyugdíjam kiegészítéseként azt mondom, hogy havi 150.000,- Ft-ra lenne szükségem az állami nyugdíjon felül és mondjuk legyünk optimisták, még 15 évre. Ez esetben havi szinten legalább 100.000,- Ft kellene félretennem. De nekem mondjuk csak 40.000,- Ft-om van, akkor mi lesz?

Egyértelműen csőd… ez lesz a "holnap". Ellenben, ha ezt fiatalabban kezdem, mondjuk 35-40 évesen, akkor ez már nem kivitelezhetetlen, sőt. Bár mire elég 150.000 Ft? No, ezen érdemes elgondolkodni! De megnyugtatok mindenkit, nekem van 😉 Nem tegnap kötöttem, és forintos, illetve eurós módozatot is.

Kérdésed van? Idézd meg a Pénztündért!